05. Boldogtalanúl

Reggel mikor felkeltem Bill még mindig fogta a kezemet és aludt. Nem akartam felkelteni. A fejem már csak nagyon kicsit fájt. Meg akartam nézni mennyi az idő. Odanyúltam a telómért de Bill rögtön felkelt.
- Jó reggelt! - köszönt
- Szia! :) Bocsi! Nem akartalak felkelteni csak az időt akartam megnézni.
- Semmi baj. :) - engedte el a kezem
- Még csak 7 óra. - mondtam és felültem
- Hogy aludtál?
- Jól köszi. Te?
- Én is. :)
- Azt hiszem most átmegyek anyuékhoz. - álltam fel
- Én is megyek! - ült fel
- Nem! Maradj csak! Úgyis lecseszést kapok hogy nem mentem haza. Majd ha összeszedtem magam visszajövök.
- Hát oké. De siess. :)
- Oké. :) Átmehetek Tom pólójába? Aztán majd visszahozom.
- Persze menj csak. - feküdt vissza
- Köszi. - mondtam és kinéztem nincs e ott senki mert csak egy szál pólóban voltam. Gyorsan bekopogtam hozzánk. Anyu idegesen nyitotta ki.
- Hol voltál? - kérdezte mérgesen
- Neked is jó reggelt. - mentem be. Apu az ágyon ült. Ő is mérges volt.
- Mégis hol voltál eddig? Miért nem jöttél? - jött utánam anyu
- Bocsi. Tommal ugye elmentem inni és kicsit becsíptem.
- A colától? - apu
- Ittam egy koktélt és attól. De hát nyaralunk! Kicsit elengedhetem magam! - mentem be a fürdőbe és elkezdtem fogat mosni. Anyu és apu persze jöttek utánam.
- De mégis hogy képzeled hogy úgy ott alszol egy fiúnál hogy előtte nekünk szólnál? - apu
- Nagyon fájt a fejem!
- Nem lett volna szabad elengedni Tommal! - anyu. Erre én mérges lettem.
- Ha Tom nincs akkor totál kifeküdtem volna! Három pohár után még akartam inni de ő szólt rám. Az első után már nem voltam észnél! Az asztalon táncoltam! Értitek? Az asztalon! Ha Tom nincs lehet hogy már alkoholmérgezésben meghaltam volna.
- De ha ő nincs akkor el se mentél volna. - apu
- Jaj ne csináljátok már!
- Nem találkozhatsz vele többet!
- Jaj már! Ti is voltatok fiatalok! Állítom veletek is voltak ilyen gondok. Ne akarjátok bemesélni nekem hogy ti olyan okos aranyos kisgyerekek voltatok akik soha nem csinálnak semmi butaságot. Mindenki követ el hibákat! Még én is! - mondtam. Erre ők egymásra néztem aztán újra rám.
- Utolsó esély! - apu
- De többet elő ne forduljon. - anyu és elmentek. Én elégedettem magamra vigyorogtam a tükörbe. Mikor befejeztem a fogmosást letusoltam, hajat mostam és végül kerestem magamnak ruhát. Egy farmerszoknyát és fehér csőrikés toppot vettem.
- Átmegyek Billékhez! Ugye nem baj? - kérdeztem mielőtt elmentem
- Nem! Menj csak! - anyu
- Köszi. :) - mondtam és kimentem. Bekopogtam hozzájuk. Bill nyitott. Még elég kómás feje volt.
- Gyors voltam? :)
- Nem eléggé! :) Gyere be! - állt el az ajtóból
- Köszi. :) - mentem be
- Szia! - köszönt Tom. Az ágyon ült.
- Szia! Hogy hogy már fenn vagy?
- Nem tom. :)
- Mikor megyünk kajálni? - ültem le az ágyra és odaadtam Tomnak a pólóját. - Köszi a pólót. :)
- Nincs mit.
- Hát ha készen leszünk mehetünk. :) - ült le mellém Bill
- Megyek először én. Addig itt hagylak titeket kettesben. ;) - Tom és bement a fürdőbe
- Mindig ilyen? - néztem nevetve Billre
- Hát lássuk csak... azt hiszem igen. :)
- Akkor oké. :)
- Csinálunk ma valamit kettesben?
- Persze. Szívesen. De mit?
- Mit szólnál ha mondjuk elmennénk vitorlázni? Kibérelnénk egyet, kérünk hozzá kormányzót is... mi meg kettesben lehetünk. :)
- A hullámok hátán mi? :)
- Aha. :)
- Szuper ötlet! De miért nem hívjuk el Tomot is meg Szaszát is? Jókat hülyülnénk.
- Hát oké. De este csak kettesben leszünk. :)
- Oké.
- Megígéred?
- Becsszó! - tettem a kezem a szívemre
- Szuper! Figyelj... nem akarsz énekelni egyet?
- Nem köszi. :)
- Az én kedvemért. - pislogott rám
- Nem! Tudod hogy lámpalázas vagyok.
- Naaaaaaa!!!
- Hát... egy feltétellel!
- Mi az?
- Elfordulsz.
- Oké. - mondta és hátat fordított nekem. Sóhajtottam egyet. Féltem énekelni előtte.
- Na? - kérdezte. Még egy nagy sóhaj, nyeltem egyet és belekezdtem.
- You're the kind of friend who always bends when I'm broken
Like remember when
You took my heart and put it back together again

I've been wasting time with clueless guys
But now it's over
Let me tell you why
I'm through
I've meet someone new
Who's just like you

You're it
You're the ultimate
It's automatic.
I'm sure of it
No lie
So don't even try
To tell me that you're not the guy
Cuz I've been waiting all my life
For someone just like you
But you're it
You're the ultimate, you
(Lindsay Lohan - Ultimate)

- Hű! - nézett vissza Bill
- Igen! Tudom! Borzalmas! :)
- Nem! Tök jó! Már csak a lámpalázat kell leküzdened és ki is állhatsz közönség elé.
- Inkább maradok a gitárnál. :)
- Hát jó. Ahogy gondolod. De ha bármiben segíthetek csak szólj :)
- Oké.
- Kész is vok. - jött ki Tom
- Akkor most megyek én. - Bill és bement. Tom leült a fotelbe.
- Na mizu Party People? :) - kérdezte. Ezen nevettem egyet.
- Semmi.
- Nem vagy másnapos?
- Nem igazán. Csak a fejem fáj egy kicsit.
- Mit szóltak anyádék hogy itt aludtál?
- Kiakadtak. De megnyugtattam őket.
- Akkor nem volt vészes?
- Áá dehogy! :)
- Na és a lábad?
- Ó! Azt már el is felejtettem! Most hogy így mondod egy kicsit még fáj. De nem vészes. Ahhoz képes hogy tegnap éjjel az asztalon táncoltam. :)
- Na ja. Figyelj! Milyen csaj az az Alexa?
- Aranyos, kedves és sztem neked be is jönne. :)
- Nem tudsz róla mutatni egy képet?
- De. Van a telómon. - mondtam és kikerestem Alexát a képeim között. Tom leült mellém.
- Hű! Jó csaj!
- Te is bejössz neki. És megengedem hogy talizz vele ha nem azt fogod csinálni vele mint Szaszával.
- Oké... De hát tod mien vok. :)
- Hát igen. :)
- De ígérem hogy nem leszek rossz. :)
- Akkor oké.
- Ugye már nem haragszol a legelső napért? Mikor odamentem hozzád.
- Nem! Dehogy! Te már csak ilyen vagy.
- Köszi.
- Szted én tényleg tetszek Billnek?
- Miért kérdezed?
- Hát nem is tudom. Mégis miért pont én tetszenék neki a több millió lányból?
- Nem is tudom. Valami megfogta Billt benned. Azt mondta kedves, vicces, aranyos vagy és nagyon helyes is.
- Annyira fura. Ő azért mégis csak egy sztár.
- De ne foglalkozz vele. Eszedbe se jusson.
- És mi lesz ha hazamegyek?
- El fog menni hozzád sokszor. Ahogy én őt ismerem ha akár csak 1 nap szabija lesz azt is veled tölti majd. És te mit gondolsz róla?
- Nagyon kedves és aranyos. Nála rendesebb sráccal azt hiszem még nem is taliztam.
- Tényleg?
- Aha. Nagyon szimpi. Pedig soha nem bírtam. Inkább téged. De aztán jött Ricsi és te is el lettél felejtve.
- Én tetszettem neked?
- Aha. Elég hihetetlen mi?
- Hát igen. Mit szólnál este megint egy discozáshoz. Hárman. Bill, te és én.
- Benne vagyok! De most szólok anyuéknak. :)
- Az nem árt igen. :)
- Tudtad hogy tök jó fej vagy mikor nem veszed elő a csajozós dumádat?
- Hűha! :)
- De tényleg! Tök jól lehet veled beszélgetni amikor éppen nem nyomulsz. :)
- Pedig ez elég ritka. :) - nevettem egyet és kijött Bill
- Na? Indulhatunk?- jött oda és felsegített
- Aha. Mindjárt éhen döglök. :) - mondtam és elindultunk kifele
- Kis zabagép. - Tom
- Én? Dehogy! :)
- Tom! Jössz velünk délután vitorlázni? - Bill miközben bezárta az ajtót. Elindultunk a lift fele.
- Persze. Naná!
- Tök jó! - én
- De akkor te meg jössz velünk este discoba. - Tom
- Oké. Hogy van a lábad? - fogta meg a kezem
- Jól köszi. :)
- Szasza is jön vitorlázni? - Tom a liftben
- Nem tom. Ha akarod elhívhatom. :)
- El tudnám viselni.
- De hát nem azt mondta hogy nem akar veled járni?
- De igen. - mondta és kinyílt a lift ajtaja – De jó látni.
- Hűha. :)
- Nézd csak! Ott is vannak! - mutatott Szaszára és Csengére Bill
- Itt a nagy alkalom Tom. Hívd el!
- Hát... biztos vagy benne?
- Persze menj! - mondtam erre ő odament hozzájuk mi meg Billel bementünk az ebédlőbe

- - -

- Sziasztok. - Tom mikor odaért
- Szia Tom! - Szasza
- Hello. - Csenge
- Mizu? - Szasza
- Ömm... azért jöttem hogy lenne-e kedved eljönni Billel, Vívvel és velem vitorlázni? - Csenge érdekes pillantást vetett Szaszára.
- Hát... persze.
- Szuper! Ti már kajáltatok?
- Igen. Épp most akartunk felmenni.
- Oké. Akkor majd átmegyünk szólni mielőtt indulunk.
- Oké. :) Majd akkor gyertek.
- Jó! Szia. - Tom és utánunk jött. Megpakolt kajával egy tányért út közben. Leült elénk.
- Na? - én
- Eljön! :)
- Jól van! És mikor megyünk? - Bill
- Hát nem tom. Nekem mindegy. - Tom erre rám néztek
- Amikor nektek jó.
- Akkor szerintem ebéd után. Oké? - Bill
- Az jó! - mi. Megcsörrent a telóm. Eléggé meglepődtem. Elővettem és a kijelzőre Ricsi volt kiírva. Kinyomtam és lehalkítottam a telóm.
- Nem fontos? - Bill
- Nem. Dehogy. - mondtam egy erőltetett mosollyal
- Mit akarhatott? Már megint rezeg a telóm. Lehet hogy beszélnem kéne vele? Nem! Biztos kitalálna valami jó kis mesét arra amit mondott. Rohadtul nem tud érdekelni. - hirtelen egy kéz lebegett a szemem előtt.
- Hahó! Van itthon valaki? - Bill
- Ömm... bocsi. Itt vok. Elmehetnék egy percre? - álltam fel – Mégis csak fel kéne hívnom azt a valakit.
- Oké. Persze. - Tom
- Menj csak! De siess vissza.
- Köszi. - mondtam és elmentem. Kimentem a kis tóhoz ami ott volt a szálloda mellett a kertben. Leültem egy padra és megvártam hogy újra hívjon. Felvettem.
- Mit akarsz? - kérdeztem idegesen
- Annyira de annyira SAJNÁLOM! Bármit megtennék hogy megbocsáss! Mit kéne tennem?
- Mi bajod van velem? Én nem vagyok neked elég jó?
- Jaj nem! Nem erről van szó! Te csodálatos vagy! El se tom képzelni mi lehetett velem! Biztos bedrogoztak vagy nem tom!
- Jaj Ricsi!
- Figyelj! Nagyon sajnálom! Egy utolsó esélyt kérnék!
- Ricsi! Összejöttem Billel!
- Akkor szakíts vele! Tudom hogy hülye voltam és hogy próbáltál tovább lépni! De azért azt lásd be hogy külön országba éltek és nem tudnátok találkozni. Én itt vagyok két utcával arrébb a házatoktól! Nekem bármikor lenne rád időm.
- Annyira rendes velem. - álltam fel – Nem akarom eldobni. És borzasztóan helyes.
- Na és én? Én nem vagyok helyes és kedves veled?
- Figyelj! Átgondolom még!
- Oké. De ne feledd! Nagyon szeretlek. Nem akarlak elveszíteni. - erre én elszomorodtam
- Szia. - mondtam és leraktam. Most a földre ültem. Sóhajtottam egyet. Egyszer csak odaszaladt hozzám egy kiskutya. Egy édes kis spániel volt. Elkezdte nyalogatni a kezem. Egy nő kiáltozva futott utána. Elmosolyodtam és elkezdtem simogatni. Nagyon édes volt. Beleugrott az ölembe.
- Füles! Füles! - futott a nő
- Itt van! - álltam fel és Füles is felvettem. Most az arcomat nyalta. Annyira édes volt!
- Jaj! Elnézést. Most jöttünk és amíg pakoltunk ki egyszer csak elfutott.
- Semmi gond. Szeretem a kutyusokat. Nagyon édes. - simogattam meg Füles fejét
- Köszönöm. :)
- A nevem Vivien. :)
- Melinda.
Olyan 32 körül lehetett.
- Most mennem kell. - tettem le a kutyust de ő felugrott rám
- Majd még látjátok egymást. - nő és felvette
- Viszlát.
- Szia. - mondta és elment. Visszaindultam Billékhez. Nem tudtam mit tegyek. Végig az a két mondat járt a fejemben! “Nagyon szeretlek. Nem akarlak elveszíteni.”
- Azt hittem már sose jössz. :) - Bill mikor leültem mellé. Nem szóltam semmit. - Baj van?
- Ja! Nem dehogy! Csak kicsit elgondolkoztam.
- Ki volt az?
- Nem érdekes.
- Ricsi volt igaz? - Tom
- Nem!
- Mit mondott? - Bill
- Azt mondta hogy nagyon szeret és nem akar elveszíteni.
- Hát ezzel én is így vagyok. - karolt át
- Szereted még?
- Nem tudom.
- De hát megcsalt! Itt vagyok én.
- Hát igen. :)
- Akkor mi lesz? Kivered a fejedből vagy visszamész hozzá?
Megráztam a fejem.
- Nem! Megpróbálom elfelejteni.
- Rendben. :)
- Bill mesélt róla hogy van egy bandád Vív. - Tom
- Hát igen. :)
- És mi a nevetek?
- Girl Rock
- Hű! Tök jó! - Bill
- És léptetek már fel?
- Hát... 2-szer a suliban és egyszer egy ünnepségen. :)
- Szívesen meghallgatnálak titeket. :) - Bill
- A laptopomon van fenn egy demónk. Ha akarjátok megmutathatom.
- Szuper! :)
- Te ki vagy benne? - Tom
- Gitáros. A bnőm Viki az énekes, unokatesóm Kitti a másik gitáros és Viki tesója Anett a dobos. :)
- Tök jó!
- Melyik számotokat hallgathatjuk majd meg?
- Nem igazán vannak számaink. :) - én pirulva
- Majd akkor egyik este mikor unatkozunk írunk. Oké? - Bill
- Oké. :)
- Akkor mi van fenn a gépeden? - Tom
- Christina Vidal - Take Me Away
- Alig várom hogy halhassam. Biztos szuper!
- Van benne egy gitárszóló. Azt én játszom. :)
- Asszem profival van dolgunk. - Tom Billnek
- Azért attól még messze vagyok.
- Na! Ne szerénykedj! - Bill
- Biztos tök jó vagy! :)
- Mi lenne ha fel is mennénk meghallgatni? - Bill
- Oké. - állt fel Tom. Mi utána és felmentünk. Bekopogtam anyuékhoz.
- Sziasztok. - köszönt apu
- Szia. - mentem be
- Jó napot! - fiuk
- Csak feljöttem a gépért. - kaptam fel a táskámat
- Elmegyünk nézelődni egyet a városba. Anyád már készülődik. Nem jössz?
- Bocsi. De nem. Ugye nem baj? - mentem ki
- Oké. Mindegy. Majd találkozunk. Sziasztok. - apu és becsukta. Bementünk Billékhez. Bekapcsoltam a gépet és az egyik mappában kikerestem a számot. Úgy láttam a srácokon hogy tetszik nekik.
- Ez eszméletlen! - Tom
- És ahogy a refrént énekled Vikivel! Szuper!
- És az a gitárszóló! Nem gondoltam hogy ennyire jó vagy!
- Köszi. :)
- Hogy hogy nem vettek még észre titeket?
- Ezt a számot még soha nem adtuk elő.
- Miért?
- Nagyon jó!
- A szólónál legémberedek. Közönség előtt. Úgy ahogy az éneklésnél. Csak ez az egy olyan szám van amiben megszólalok.
- Olyan lüke vagy! - ölelt meg Bill
- Pedig ez nagyon jó! Már olyan híresek lennétek mint a TH ha ezt előadtátok már volna!
- Annyira azért nem volt jó!
- Te most ugratsz? - Bill
- Ugyan azt hallottuk?
- Na mindegy! Egyszer talán majd lesz hozzá bátorságom.
- Van egy ötletem hogy tudnád leküzdeni a lámpalázadat. - Tom
- Na hogy?
- Este elmegyünk discoba és ott megbeszélem az emberekkel hogy gyűljenek oda köréd és ordítozzanak. Csak akkor fogják abbahagyni ha elénekelsz egy számot.
- Ez jó! - Bill
- Ne már!
- De de!
- Akkor se fog sikerülni. Inkább maradok a gitárnál.
- De tök jók lennétek úgy! Gitároznál és Vikivel énekelnél. Szuper lenne!
- Ezt majd még velük is meg kell beszélnem.
- Naaaaaa! Az én kedvemért! - Bill pislogva
- Majd megkérdem őket. :)
- Oké. :)
- Vív! Most nem beszélhetnék Alexával? Látom rajtatok hogy el akartok menni úszni egyet. :)
- Hát... nem is tudom! Azt hiszem most nincs kedvem elmenni. :) - mondtam
- Na már!
- Oké. Elmegyünk. - álltam fel – Hová menjünk Bill?
- Sztem a partra. :)
- Szuper! Akkor átmegyek felvenni a fürdőrucimat! - indultam el kifele de Tom köhögött egyet
- Bocsi de nem tudom a jelszavadat. :) Sőt még a felhasználónevedet se.
- Ja igen! - mentem vissza – Bocsi. - ültem le mellé és beléptem msnemre. Ricsi nem volt fenn szal nyugodtan otthagyhattam Tomot. Alexa rögtön írt.
- Ő Alexa! Beszélgessetek. Én átmegyek venni fürdőrucit. Addig te is készülj el Bill! Sietek. - mentem ki.
Szandibaby: szija!!!! :D
Sexy Bad Girl:  hello
SZ: hogy vagy?
       mi van Billel?
SBG: ömm... semmi
           megvagyunk
SZ: mi az az ömm?
SBG: semmi
          tényleg jól vagyunk
          Bill naon édi
- Te meg mit csinálsz? - néztem meg Bill mit ír Tom
- Kicsit kémkedek. A csaj úgy tudja hogy én vagyok Vív.
SZ: beszéltél már rólam Tomnak?
- Hűha! - Bill és leült Tom mellé. Már készen volt.
SBG: persze!
          oda van érted!!!!
SZ: komolyan? :D
       áááá
       annyira édes lehet
SBG: hát az
          helyesebb mint Bill
- Hülye vagy? Te most Vivi vagy! - lökte meg Bill Tomot
- Jól van oké! De hát nem tehetek róla hogy én helyesebb vagyok!
SZ: TESSÉK????
        ugye nem zúgtál bele Tomba is???!!!
SBG: jaj nem dehogy!!!
          csak hülyülök
SZ: azéééé ám :)
SBG: képzeld
          hívott Ricsi
SZ: nem mondod!
       és mit mondott?
- Mit mondott Vivi? Mit mondott neki az a srác?
- Valami olyasmit hogy szereti és nem akarja elhagyni? Nem tom...
SBG: hogy nagyon szeret és nem akar elhagyni
SZ: jaj de nyomi duma!!!!!
SBG: szted mit csináljak?
SZ: hát nem tom
       mennyire szereted Ricsit?
SBG: nem tom
          mint Billt
SZ: komolyan meg kéne ezt beszélned Ricsivel
R  i  c  s  i: sziaaaaa!!!
                  el se tudod képzelni mennyire örülök neked!!!!
- Ez az a Ricsi? - Bill
- Sztem ja.
SZ: fellépett a pasid
SBG: írta hogy örül h fenn vok
          mit írjak?
SZ: írd hogy haragszol rá
SBG: Tom vagyok – írta Tom Ricsinek
R: mit keresel te Vivi gépénél?
SBG: megengedte hogy beszéljek Alexával
- Mit csinálsz?
- Bízd csak rám! - Tom és írt tovább
SBG: jó a képed
R: ez az első közös képem Vivivel
     nem beszélt róla hogy esetleg megbocsát?
SBG: nem
R: am bocsi
     még nem is ismerjük egymást
     Ricsi vok
SBG: Tom! TH gitárosa
R: mesélt Vivi az együtteséről?
SBG: aha
R: és mit szólsz?
     tök jók mi?
SBG: aha
R: te!
    most mi van azzal a Billel?
    járnak?
SBG: hát...
          igen
R: :(
     szted van esélyem?
- Egész jó fej!
- Kösz... - Bill durcin
SBG: nem tudom
          nagyon jól megvannak
R: tudom hogy Bill a tesód de...
    megpróbálnál beszélni Vivivel hogy jöjjön vissza hozzám?
SBG: hát... esetleg
- Hé! - kiáltott fel Bill
- Nem fogok beszélni vele nyugi!
R: kösz
     jó fej vagy
Most értem oda Billékhez. Bekopogtam. Bill felugrott és nyitott.
- Meg is jöttem. :) - mentem be. Csak egy szoknyát vettem fel és törcsit is vittem.
R: változott valamit Vivi?
     vagy még mindig olyan szép mint volt
SBG: nem tom milyen volt mielőtt eljött
R: gyönyörű :)
     ott van most ő is?
SBG: nem
          elment Billel strandra
R: ó :(
- Mehetünk? - mosiztam rá Billre
- Persze. Indulhatunk.
- Vív! Nem akarsz beszélni Ricsivel? - kérdezte. Bill erre mérgesen nézett rá.
- Ömm...
R: nem tudnád valahogy rávenni hogy beszéljen velem?
- Szeretne beszélni veled. - mondta
- Oké. - mondtam és odaültem mellé
SBG: szija
         Vivi vok
R: jaj de jó!
    üzenem Tomnak hogy nagyon köszönöm!
SBG: ok
- Tom! Beszélhetnék veled? - Bill mérgesen
- Aha! - mondta és odament hozzá. Bementek a fürdőbe.
- Mégis mi a fenét csinálsz?
- Miért?
- Hogy hogy miért? Te össze akarod őket újra hozni?
- Nem! Dehogy! Örülök hogy végre találtál csajt!
- Akkor?
- Tök jó fej az a Ricsi és megsajnáltam! Te hogy éreznéd magad a helyébe? A csajod messze tőled egy sztárocskával kavar?
- Megcsalta!
- De megbánta.

- - -

SBG: na mizu?
R: hogy vagy?
    úgy hiányzol!
SBG: jól vagyok
          Bill nagyon kedves...
R: gondolkoztál?
     mármint mióta beszéltünk
SBG: nem igazán
          de szerintem Billel maradok
R: ez végleges?
SBG: nem tudom
          szerintem igen
R: hát rendben
     nem kényszerítelek
     én megpróbáltam
     azért találkozunk ha hazajössz?
SBG: persze
          igen
R: akkor további jó szórakozást
SBG: köszi
          neked is
Felálltam.
- Bill! Jössz? - kiáltottam
- Igen! - jött oda Bill – Bocsi.
- Akkor majd gyertek. - ült vissza a géphez Tom.
- Oks. - mi és kimentünk
- Figyelj Vív! Most akkor mi van? Eldöntötted véglegesen kit választasz? - kérdezte menet közben Bill
- Téged! Vagyis... ez még nem 100%... inkább csak 50.
- És mit kell tennem hogy velem maradj?
- Verd ki Ricsit a fejemből. - mondtam és sóhajtottam egyet – Ne haragudj!
- Semmi baj! Nem akarlak sürgetni csak tényleg nagyon megszerettelek és... nem akarlak csak úgy elengedni.
- Hát ezzel én is így vagyok. Ezért olyan nehéz választani.
- Van még időd. Főleg ha itt maradsz velünk még 2 hétre.
- Még nem beszéltem anyuékkal.
- Egyáltalán itt szeretnél maradni?
- Persze. Nagyon hiányoznál és félek hogy többé nem is látnálak.
- Ne aggódj! Fogsz még látni annyiszor hogy meg is unsz. :) - mondta és átkarolt
- Azt kétlem hogy megunnálak. :)
- Megígérsz nekem valamit?
- Mit?
- Ha nem is engem választasz... kérlek ígérd meg hogy soha nem fogsz elfelejteni és találkozol még velem. Persze csak mint két barát.
- Persze. Ígérem.
- Nagyon kell félnem?
- Nem :)
- Akkor oké.
- Emlékszel mikor megkérdeztem a parton hogy bejövök e neked? :)
- Aha. Nagyon ciki volt. Nem mertem bevallani az igazat.
- Sose fogom elfelejteni az érkezést. Mikor jöttem fel és megláttalak... Én csaltam le Tomot hogy láttam egy jó csaj. :)
- Tényleg? :)
- Aha. Már akkor is tetszettél. De így hogy még jobban megismertelek még jobban.
- Én mikor először láttalak inkább izgultam. Tudtam hogy muszáj lesz megismerkednem veletek Alexa miatt. De akkor még egyáltalán nem tetszettél.
- Igazából minden akkor kezdődött mikor beragadtál a szaunába.
- Hát nagyjából igen.
- Milyen furcsa hogy pont akkor jöttél le mikor mi lent voltunk és pont most ragadt be az ajtó. Ez jelent valamit. :)
- Hát... lehetséges. :)
- Remélem itt maradhatsz.  Különben már csak pár napunk lenne. Ha elmennél megunnám az egész nyaralást. :)
- Jaj ne mondj ilyet!
- De hát igaz! Ellennél nélkülem is.
- Nem hiszem. Nagyon hiányoznál. - mondta és közben leértünk a partra. Leterítettük a törcsiket és én lassan levettem a lábamról a kötést. Már tök szép volt a seb. Be is mentem vele a vízbe és szerencsére nem is csípte már. :) Elég sokáig ott voltunk. Tom miután elmentünk megmondta Alexának hogy ő nem is Vivi de Alexa nem haragudott rá. Sőt... :) Egész jól összeismiztek. Mikor meguntuk a fürdést. Felmentünk és megnéztük Tomot.
- Szia Tom. - mondtuk mikor kinyitotta nekünk az ajtót.
- Hello. - mondta. A gép már nem volt elő csak a gitárja. - Nem fogjátok elhinni mit csináltam! - ült le az ágyra és megfogta a gitárját.
- Na mit? - én
- Írtam egy dalt!
- Komolyan? - Bill
- Aha. :D Annyira örülök neki. De csak te énekelheted el Vivi!
- Pff... hát tőlem nem fogjátok hallani az biztos. - mondtam nevetve
- Akkor... - kezdte miközben letette a gitárt és felállt – kénytelen leszek valami olyat tenni amit még én is meg fogok bánni. :) - jött oda
- Semmi olyat nem tudsz tenni amitől énekelnék. :)
- Gondolod? - kérdezte és elkezdett csikizni amire én nagyon érzékeny vagyok... :)
- Ááá! Tom! Hagyd abba! - mondtam összegörnyedve. Leestem a fotelről a földre és ott csikizett tovább.
- Bill! Segítesz? - Tom
- Aha. - mondta és ő is beszállt
- Elég! - kiáltottam
- Énekelsz nekünk? - Bill
- Nem!
- Akkor folytatjuk.
- Áááá!!! Oké oké! Éneklek! Légyszi! Hagyjátok abba. - végre abbahagyták – Basszus srácok! Hülyék vagytok? :) - ültem fel. Tom felállt és leült az ágyra. Bill még mellettem gugolt.
- Na? - kérdezte – Énekelsz?
- De béna vagyok! Nem tudok. Szar a hangom!
- Légyszi! Ha énekelsz kapsz egy csókot. :)
- Miért? Ha nem éneklek akkor nem kapok? :)
- Nem! :)
- Oké. De előbb had menjek át hozzánk felöltözni.
- Oké. - Bill és felállt utána meg engem is felsegített
- Mindjárt jövök. - mondtam és kimentem
- Szerinted visszajön? - Bill
- Szerintem nem. :) - Tom

- - -

Bekopogtam hozzánk. Apu nyitotta.
- Szia kicsim. :) - köszönt boldogan
- Hűha! Minek örülsz ennyire? - mentem be mellette
- Szia Vivi! - jött oda anyu
- Na mi van? Minek örültök ennyire?
- Annak hogy végre látunk. :) - apu
- Szinte egész nyaralás alatt Billékkel voltál.
- Jól van na! :) - mondtam és odamentem a szekrényhez ruhát keresni.
- Ma kivételesen nem akarsz velünk eljönni valahová? - apa
- Á-á! Nem nem! Ma velem jön vásárolni. - nézett rám anyu – Gondolom még el akarsz menni bulizni mielőtt hazamennénk ezért veszünk valami nagyon vagány rucit! :)
- Én meg veszek neki valami szép nyakláncot!
- Hé hé! Nem kell elkényeztetni hogy elmenjek veletek. Ha nem vásároltok össze mindent akkor is elmegyek szívesen. - mondtam és elővettem egy citromsárga topot és egy fekete fehér csíkos rövid farmergatyát.
- De már mindjárt megyünk haza és még nem kaptál semmi szuvenírt...
- Ömm... álltam fel – Erről jut eszembe. Bill... mondta hogy szeretné ha itt maradnék velük még két hétre amíg ők itt vannak és hazavinnének utána. Mit gondoltok?
Erre ők egymásra néztek aztán szomorúan rám.
- Jaj kicsim! Hidd el tényleg megengednénk hogy itt maradj de ha hazaérünk utána két hét még és kezdődik a suli. Nem fog menni. - anyu
- Ó! A suli! Tényleg. - mondtam szomin
- Nagyon haragszol? - apu
- Nem dehogy! Nem tehettek róla. Csak még nem tudom hogy mondjam el Billnek. Annyira szomi lesz ha megtudja. Bízott benne hogy maradhatok.
- Meg fogja érteni.
- Hát remélem. - mondtam és bementem a fürdőbe átöltözni.
- Akkor eljössz vásárolni? - kiáltott be anyu
- Persze.
- Mikor?
- Felöltözök és mehetünk.
- Oké.
Nem volt sok kedvem átmenni Billhez. Főleg így mivel tudtam hogy nem maradhatok vele. Most csak Billre tudtam gondolni. Ricsi mintha nem is létezne. Mikor kész lettem kimentem. Anyu már az ajtóban várt.
- Apu! Ha Bill átjönne kérlek ne mond neki hogy nem maradhatok.
- Oké. Jó vásárlást.
- Köszi. :) - mondtuk és kimentünk. Elég rossz kedvem volt addig amíg oda nem értünk a boltokhoz. Ott jó nagy nyüzsi volt. Pont erre volt szükségem.

- - -

- Úgy tűnik tényleg nem jön. - Bill mosizva
- Hát nem. :) Menj és hozd át. Elénekli aztán megyünk vitorlázni.
- Hoppá tényleg! El is felejtettem. Akkor pill és jövünk. - Bill és kiment. Átkopogott hozzánk. Apu nyitott.
- Szia Bill.
- Jó napot! Vivit keresem.
- Elment az anyjával vásárolni.
- Ó! Értem... köszönöm.
- Nincs mit. Programot beszéltetek meg?
- Hát igen. Úgy volt hogy elmegyünk vitorlázni.
- Sajnálom. Talán majd holnap.
- Köszönöm. Viszlát.
- Szia. - csukta be az ajtót. Bill szomin nézett maga elé és visszament Tomhoz.
- Hé! Hol van Vivi?
- Elment az anyjával vásárolni. De ezt nem értem. Hiszen tudta hogy megyünk vitorlázni.
- Ugye nem bántottuk meg ezzel a csikizős dologgal?
- Nem nem hiszem. Szerintem inkább megint a kis Ricsikéje hívta.
- Majd ha visszajönnek beszélsz vele.
- Oké.
- Azért elmegyünk vitorlázni?
- Persze... miattam...

Úgy terveztem hogy nem fogok többet átmenni Billhez és nem nyitok neki ajtót. El kell felejtenem! Pár nap és hazamegyek. Többé nem találkozok vele. Anyutól kaptam egy csodaszép fekete selyemruhát.

(remélem nem baj h simses kép xD)

Nagyon szép volt. Mondta hogy reméli Bill is fogja látni. Hazamentünk és nézni kezdtünk egy filmet. Hirtelen kopogtak. Apu felállt. Megkértem hogy ha Bill az mondja hogy nem vagyok itt. Ő volt. Apu azt mondta elmentem sétálni.
- Összevesztetek? - kérdezte mikor Bill elment
- Nem.
- Akkor?
- Nem szeretném látni.
- Hát jó. Ahogy gondolod.
A nap folyamán Bill még kétszer átjött. De én „nem voltam otthon”. Vacsoránál megkértem anyut hogy menjenek le előbb és maradjanak ott amíg Billék. Fel nem jönnek. Ez is megvolt.
- Kicsim. - jött oda hozzám anyu mikor a vacsiról felértek.
- Igen?
- Bill megkért hogy ha visszaérsz a sétából kérjelek meg hogy menjél át.
- Majd azt mondod hogy nagyon későn értem haza.
Lementem kajálni. Szerencsére egyikükkel se találkoztam. Volt egy hátsó kert az egyik könyvemmel odamentem és leültem a szálloda kerítésének sarkába ahová nem lehetett belátni a fáktól. Nem olvastam valami sokáig. Egyszer láttam ahogy Tom és Bill kimennek a kapun és elmennek a boltok fele. Valamit nagyon halkan sikerült kivennem a beszélgetésükből.
- Remélem sikerül megtalálnunk. - Tom
- Borzasztóan haragszom magamra! Az én hibám hogy nem akar velem beszélni. Biztosan a rohadt éneklés miatt.
Szomin sóhajtottam egyet.
- Hahó! - kiáltott Szasza mikor beugrott mellém a fák között. Én gyorsan befogtam a száját. Billék megtorpantak és hátranéztek de szerencsére nem vettek észre.
- Maradj csendben. - suttogtam
- Mi történt veled? Nem jöttél vitorlázni. Szegény Bill annyira szomi. Azt hiszi ő tehet róla.
- Sajnálom. Nem akarok vele találkozni.
- Miért? Megbántott?
- Nem! Dehogy! Csak... nem maradhatok itt velük. Még két hetet lesznek itt és Bill megkért hogy maradjak itt vele de anyuék felvilágosítottak hogy hazamegyünk és két hét múlva suli. :(
- Jaj! - ölelt meg – Annyira sajnálom...
- Semmi baj. És most ezért nem akarok vele találkozni. Csak szép csendben el fogok tűnni. Akkor nekem se és neki se fog annyira fájni a búcsúzás.
- De ebben a 3 napban miért nem lesztek még együtt? Akkor boldogok lennétek.
- Nem bírnék elmenni... :(
- Tényleg sajnálom. De mi azért tartjuk majd a kapcsolatot?
- Persze – erőltetett mosollyal
- Meg azért szerintem Billel is levelezhetnél.
- Nem... teljesen el akarom felejteni.
- Akkor... ahogy gondolod... De a teló számodat add meg nekem hogy majd tudjunk beszélni. - mondta és elővette a mobilját. Beírta a számot és felmentünk. Ahogy elmentem Billék ajtaja előtt megálltam. Nekidőltem az ajtójuknak. Mintha még így is Bill illatát éreztem volna...

Másnak korán reggel fenn voltam már. Péntek. Holnap után kora reggel indulunk a reptérre és soha többé nem látom Billt. Az éjjel szinte alig aludtam. Hallottam hogy Bill és Tom lent vannak a medencénél és Bill szomorúan beszél de nem értettem semmit. Nem akartam kimenni. Anyuék még nem voltak fenn. 6 óra volt. Tudtam hogy a srácok még úgyis alszanak tehát felöltöztem és lementem kajálni. Ahogy mentem be az ebédlőbe gyorsan megálltam és feltűnés nélkül kimentem. Ott volt Bill. Nem vett észre mert egy pohárba bámult bele. A szokott helyen ült. Kicsit benéztem de úgy hogy ne lásson. A telójával csinált valamit. Hirtelen elkezdtem csörögni. Visszahúztam a fejem és elkezdtem matatni de nagyon nehezen jött ki a zsebemből a telóm. Mikor kivettem és kinyomtam visszanéztem. Bill már csak pár lépésre volt tőlem és észrevett. Elkezdtem futni ő meg utánam.
- Vivi! Kérlek! - kiáltotta és rohant utánam
Futottam fel a lépcsőn és mikor odaértem ahol éppen állt lift gyorsan beszálltam és megnyomta a legalsó gombot ami a medencéhez vezetett. Hallottam ahogy Bill egyszer még rácsapott a lift ajtajára. Egyre rosszabbul éreztem magam. Tudtam hogy hülyeséget csinálok és egy nagy bunkó vagyok de a jövőben így sokkal jobb lesz. Elkezdtek folyni a könnyeim. Mikor leértem kiszálltam és leültem egy nyugágyra. Nem volt ott senki. Ültem egy ideid és hirtelen csapódott egy ajtó és Bill futott be.
- Vivi!
Felugrottam és futottam a medence mellett.
- Ne fuss kérlek! El fogsz esni! - és mikor ezt kimondta én megcsúsztam egy tócsán és hátraestem a földre aztán ruhástól bele a vízbe.
- Vivi! - kiáltott Bill és ő is minden ruhájában beugrott utánam. Kb. 5 másodpercig nem voltam magamnál de aztán utána ismét láttam teljesen jól a víz alatt és felkapálóztam. Bill már majdnem ott volt. Elkezdtem köhögni. A fejem eléggé fájt ahol beütöttem de nem vérzett. Mikor Bill odaért megragadott és kihúzott magával. Még köhögtem egy kicsit és mikor abbahagytam megölelt. Nem szólt semmit csak erősen szorított. Újra éreztem az illatát és a közelségét. Csodás volt de tudtam hogy nem szabadna ezt csinálnom.
- Kicsim! Mi történt? Annyira hiányoztál! Megbántottalak? Miért nem akartál beszélni velem? Mit tettem?
Ahogy ott volt előttem és féltve nézett rám hirtelen úgy éreztem megnőtt az önbizalmam és boldog voltam.
- Bill! Én... annyira...
- Annyira...
- Sajnálom... minden az én hibám mert egy hülye idióta vagyok és nagyon szeretlek. - mondtam miközben tovább öleltem
- De mégis mi történt?
- Nem maradhatok veled itt mert kezdődik a suli de annyira nehéz hogy elengedjelek ezért úgy gondoltam hogy majd csak szép csendben el fogok tűnni és egyikünknek sem fog annyira fájnia a búcsúzás.
- Ez butaság... mióta nem beszéltünk te is és én mind ketten boldogtalanok vagyunk. Ez így nem jó.
- Annyira sajnálom. Ahelyett hogy kiélvezném még ezt a három napot ilyen idióta vagyok.
- Semmi baj... :) Nagyon szeretlek.
- Én is. :) - mosolyodtam el végre és hosszú csók következett. Mióta ismerjük egymást csak párszor csókolóztunk de ez felülmúlhatatlan volt. Mikor abbahagytuk felálltunk és megöleltük egymást majd ismét csókolóztunk. Végül kézen fogtuk egymást és elindultunk a lift felé.
- Tényleg annyira sajnálom. Mit tegyek hogy ne haragudj annyira?
- Elmondom de csak akkor ha megígéred nem fogsz újra eltűnni.
- Ígérem...
- Énekeld el Tom számát. Elolvastam a szöveget és eszméletlen jót írt. De azt mondta ezt csak neked szánja. Nem adja oda senkinek csak neked.
- Rendben. :)
- Komolyan?
- Persze. Felérünk és kezdem is.
- És mi van a lámpalázzal?
- Legyen elég annyi hogy neked köszönhetem a változást. :)
- Szeretlek. - ölelt meg
- Én is. Nagyon.
Mikor felértünk bementünk Billékhez. Tom még aludt.
- Mit szólnál egy pohár vízhez? - kérdeztem halkan mosizva
- Szuper. Ha már mi vizesek vagyunk legyen ő is az. - mondta és elment a fürdőbe. Hozott egy pohár vizet és ráborította Tomra.
- Bazd! Jézusom Bill! - ugrott fel aztán rám nézett és elkerekedtek a szemei.
- Jézusom! - kiáltott meglepődve. Nevetnem kellett. - Vivi! Te még élsz? - jött oda és megölelt
- Amint látod igen :) - mondtam
- Basszus! Már azt hittem hogy az én Party People Girl-em elveszik. :)
- Hát itt vagyok.
- Tom! Vedd elő a gitárodat és a szöveget! Vivi énekelni fog!
- Komolyan? - nézett rám
- Aha. De gyorsan amíg még ilyen jó kedvem van!
Erre ő ugrott és odaadta nekem a dalszöveget és egy kottát. Amíg én elolvastam a kottát ő előcibálta a gitárját. Bill közben leült mellém és a vállamra hajtotta a fejét.
- Tényleg nagyon szuper Tom! :)
- Köszi. Kezdhetem? - ült le
- Aha.
Yeah, Yeah

What you got if you ain't got love
the kind that you just want to give away
It's okay to open up
go ahead and let the light shine through
I know it's hard on a rainy day
you want to shut the world out and just be left alone
But don't run out on your faith

'Cause sometimes that mountain you've been climbing is just a grain of sand
What you've been up there searching for
forever is in your hands
When you figure out love is all that matters after all
It sure makes everything else
seem so small

It's so easy to get lost inside
a problem that seems so big at the time
it's like a river thats so wide
it swallows you whole
While you sit around thinking about what you can't change
and worrying about all the wrong things
time's flying by
moving so fast
you better make it count 'cause you can't get it back

Sometimes that mountain you've been climbing is just a grain of sand
What you've been up there searching for
forever is in your hands
When you figure out love is all that matters after all
It sure makes everything else
Seem so small

Sometimes that mountain you've been climbing is just a grain of sand
What you've been up there searching for
forever is in your hands
When you figure out love is all that matters after all
It sure makes everything else
Oh it sure makes everything else
Seem so small

Yeah, Yeah
(Carrie Underwood - So Small)
- Hű! - Bill mosizva. Rá néztem.
- Ez a szám... nagyon szuper! :) - mondtam
- Ígérd meg hogy ha egyszer híres leszel ezt elénekled. - Tom
- Én nem. Majd Viki.
- Nem! Azt nem engedem! Ezt a számot én írtam és semmilyen Viki nem énekelheti el csak te! Mert ez egy különleges költemény.
- Különben tényleg! Tom nem tud szöveget írni. Inkább én. De ez... ez tényleg szuper!
- Hát oké. De csak előttetek énekeltem el és más előtt nem fogom.
- Ne már! - mondták egyszerre
- De de.
Kopogtak. Eléggé meglepődtünk. Bill nyitott. Ati volt ott.
- Mit akarsz te itt? - Bill mérgesen
- Higgadj le jó? - mondta Ati – Vivivel szeretnék beszélni.
- Hagyj békén. - mentem oda Bill mellé és megfogtam a kezét
- Nyugi. Csak négyszemközt szeretnék beszélni veled. Kérlek. - mondta ártatlanul.
- Na jó! - mondtam
- Siess. - engedte el Bill a kezem és becsukta utánam az ajtót
- Na? Mit akarsz? - kérdeztem erre Ati nekilökött a falnak és befogta a számat
- Figyelj! Maradj csendbe rendben? - vette el a kezét a számtól
- Mit akarsz? - néztem rá félve
- Azt hogy gyere vissza hozzám és hagyd ezt az idióta buzit és Ricsit is!
- Hogy mondhatod Billre hogy buzi! Hülye bunkó!
- Hű de vagány valaki! Na de várj! Totál féltékeny vagyok! Két választásod van! Nem kavarsz Billel és Ricsivel hanem visszajössz hozzám vagy egyikőjükkel se találkozol soha többé. Én meg élvezem hogy mindig ártatlan leszel...
- Nem!
- Hűha! Akkor azt hiszem fog valami történni a kis Billeddel és Ricsivel.
- Micsoda?
- Csúnya véres dolgok... És nem érdekel ha esetleg börtönbe kerülök miatta. De nem fogok... Tehát?
- Te beteg vagy! - mondtam miközben próbáltam eljönni onnan de még jobban megszorította a kezem
- Na mit akarsz?
Csak néztem rá. Nem tudtam hogy tényleg megtenné e velük. Bár aztán Ati bármire képes...
- Oké. Nem találkozok többé velük. De soha nem fogok veled járni!
- Szuper! Tökéletes! De ne feledd! Nem akarom hogy erről bárki is tudjon! Megértetted?
- Igen...
- Rendben. - engedett el
- Akkor most bemehetek Billhez?
- Nem!
- De akkor gyanús lesz neki.
- Nem érdekel. Nem találkozhatsz vele. Figyelni foglak hidd el. De úgy hogy Bill ajtajára és a tietekre is rá fogok látni. Ha találkoztok... tudod mi lesz. - mondta és elment. A szívem majd kiugrott. Nagyon megijedtem. Bementem hozzánk és felkaptam a telóm. Anyuék még aludtak. Kimentem az erkélyre. Arra gondoltam hogy valahogy átmászhatnék Billék erkélyére de elég messze volt. Írtam neki sms-t. Megvolt a száma mert egyszer hívott.
Bill! Nagy bajban vagyok! Gyere ki az erkélyre. De ha meglátsz ne beszélj hangosan csak nagyon halkan. Vivi
Írtam és elküldtem. 10 másodperc múlva már kinn is volt.
- Bill! - suttogtam.
Félve rám nézett.
- Mi történt?
- Baj van! Ati megfenyegetett.
- Mi? Miért? Mit mondott?
- Azt hogy nem találkozhatok se veled se Ricsivel többet különben kinyír titeket...
- De miért?
- Mert egy idegbeteg állat! De kérlek ne szólj neki hogy elmondtam. Kérlek! Nem akarom hogy bajod essen.
- Rendben. De nem bántott ugye?
- Nem! De figyelj át se gyere mert figyeli mindegyikünk ajtaját.
- Ez nem normális!
- Hát nem.
- És nem tudnál valahogyan átmászni?
- Gondolkoztam rajta de nem. Túl messze vagy.
- És ha felállnál a korlátra és átugranál? Annyira talán nincs messze.
- Lökött vagy? És ha leesek?
Kijött Tom is.
- Na mi van? - kérdezte
- Majd elmondom! - Bill – Szted nem tod Vivi valahogy átugrani.
- Hát ha vannak szárnyai akkor lehet. De nekem van egy jobb ötletem... Mi lenne ha bejönne az ajtón?
- Tom! - én mérgesen
- De most mi van?
- Megvan! Bill! Menj el és vegyél valahol egy olyan parókát mint amilyen Szasza haja!
- Oké... de... mit csinálsz vele?
- Megmondom Szaszának hogy jöjjön át és mikor itt lesz átveszem a ruháját és felveszem a parókát aztán úgy átmegyek.
- Ez jó! Oké. Rohanok! Mindjárt itt  vagyok. - Bill és elment
- De most mi van? - Tom értetlen fejet vágva erre én elmeséltem neki mi történt
- De miért nem hívjuk a rendőrséget?
- Miért akartok ti rendőrséget hívni? - jött ki apu kómás fejjel
- Jó reggelt apu! Á semmi! Csak... az új klipjükhöz próbálunk kitalálni valamit.
- Ja oké. - mondta és bement
- Azért mert tudom hogy Ati bármire képes és simán felbérelne valakit hogy nyírjon ki titeket.
- Ez hülyeség! Hívjuk csak ki a rendőrséget.
- És mivel bizonyítjuk?
- Hát ott van Szasza, Csenge, Alexa, Bill, én... Mindenki neked hinne.
- Hát nem tudom...
- Bízz bennem! Megoldjuk...
- Hát jó. De várjuk meg Billt.
- Rendben...
- Nem értem hogy lehet ennyire kegyetlen.
- Hát vannak ilyen elmebetegek.
- Úgy szeretnék átmenni.
- Annyira messze sztem nem vagyunk egymástól. Lehet hogy ha kimásznál még át is tudnál simán lépni.
- Hát nem tudom. Mi lesz ha megcsúszok.
- Nem hiszem hogy elcsúsznál.
- Á! Inkább hagyjuk! Bill úgyis mindjárt visszaér és akkor felhívhatjuk a rendőrséget.
- Miről beszéltek? - jött ki most anya nagyra nyitott szemekkel
- Ő! Semmiről. - mondtam Tommal
- Semmiről? - kérdezte és csípőre tette a kezeit
- Csak az új klippünket beszélem meg Vivivel. - Tom
- Akkor rendben. Vivi lemegyünk reggelizni.
- Oké menjetek.
- Majd jövünk. Sziasztok. - ment be
- Na és itt maradsz velünk?
- Nem tudok. Hazaérek és nemsokára kezdődik a suli.
- Ó de kár!
- Megígéred hogy ha nem lesz dolgotok elcibálod hozzám Billt?
- Szerintem ő fog engem cibálni. :)
- És vigyázol majd rá hogy nehogy megcsaljon?
- Ne izgulj úgyse fog! De azért majd szemmel tarom.
- Köszi.
- Nincs mit.
- Kérdezhetek valamit?
- Persze mond!
- Te miért vagy ilyen csajozós? Miért nem keresel magadnak egy normális lányt és akkor csak vele foglalkoznál.
- Pff... Nem is tom! Nehéz kérdés. Egyszerűen csak szeretem a kalandokat.
- Hát... te tudod.
- Amúgy neked mi tetszik Ricsiben? Hiszen Bill is... ömm... Bill mellett is el tudnálak képzelni. És még híres is.
- Nem tudom. Az hogy híres nem igazán foglalkoztat. Ricsit mér elég jól kiismertem de Billt még nem igazán.
- De hát Ricsi megcsalt!
- De sajnálja. Eléggé bonyolult ez a dolog. Nem tudom mit kéne tennem.
- Ha esetleg amiatt aggódsz hogy Bill megcsalna akkor jó hülye vagy! Már bocsi... Benne tényleg meg lehet bízni. Ricsi meg... épp hogy csak eljöttél otthonról és már meg is csalt.
- De nem a bizalom miatt aggódok. Teljesen megbízok Billben! Itt a távolsággal vannak gondok. Most hazamegyek és kezdődik a suli. Addig nem tudunk találkozni csak nyáron és utána ha minden jól megy egyetem.
- De meg tudnánk oldani.
- Majd még át kell ezt gondolnom. Ha otthon leszek megbeszélem a dolgokat Ricsivel.
- Hát jó.
- Itt vagyok. - futott oda lihegve Bill – Megvan a paróka.
- Már nem kell. Feljelentjük azt az idiótát. - Tom
- Basszus! Tudjátok milyen messze kellett mennem ezért a rohadt hajért? - mondta mérgesen erre Tom és én elkezdtünk nevetni.
- Ez nem vicces! - mondta
- Oké. - mondtam és nagy nehezen abbahagytam.
- Akkor lemegyünk és beszélünk a recepcióssal oké? - Tom
- Oké. Siessetek. - mondtam
- Sietünk. - Bill és elmentek. Én bementem és leültem az ágyamra. Elővettem a telómat és hívtam Ricsit. Pár csörgés után kinyomta. Nagyon meglepődtem. De aztán pár másodperccel később hívott. Felvettem.
- Szia! - mondtam
- Szia! - köszönt boldogan
- Miért nyomtad ki az előbb?
- Nem akartam hogy a te pénzed fogyjon. Gondoltam inkább visszahívlak.
- Ja. Oké. Köszi. Hogy vagy?
- Megvagyok. Csak hiányzol de gondolom én nem neked.
- Ha hiszed ha nem de igen! Te is hiányzol. Fura ilyen távol lenni tőled. Már megszoktam hogy mindig a közelemben vagy.
- Ez jó hír. :) És mi van Billel?
- Még mindig szeretem. De olyan nehéz dönteni köztetek.
- Nemsokára jössz haza és akkor meg tudjuk beszélni a dolgokat.
- Hát igen. Ma van péntek és vasárnap megyek.
- Mikor indul a gépetek?
- Reggel 7-kor.
- És mikor jöttök meg?
- Hát sztem hétfőn valamikor délután 2-3 óra körül.
- Nem tudom hogy fogom kibírni.
- Valahogy túléled... :)
- Képzeld! A húgomat végre felvették a modell iskolába.
- Komolyan? De jó! Mesélj!
Nagyon jó volt beszélni vele. Már eléggé hiányzott ez. Kb. fél órával később hagytuk abba akkor is csak azért mert meghallottam a rendőrautók szirénázását.
- Figyelj Ricsi most mennem kell. Örülök hogy beszélhettünk. Szia szeretlek. - hadartam el és letettem. Ahogy futottam le akkor kaptam észbe mit mondtam. Szeretlek. Elég fura.
Mikor leértem láttam hogy elég sokan odagyűltek a kocsi köré és éppen akkor ültették be Atit. Megláttam elől Billéket ezért odamentem hozzájuk. Ati rögtön észrevett.
- Hidd el Vivi ezt még nagyon megbánod! Te, Bill, Tom, Ricsi és mindenki aki fontos neked. Nem fogjátok megúszni! - kiáltott oda mérgesen. Ijedten megöleltem Billt. Ő magához szorított. Mikor elment a kocsi elkezdtem sírni Bill mellkasán.
- Tudtam! Mondtam én hogy ez nem lesz jó ötlet! - mondtam
- Semmi baj. Nyugodj meg! - Bill
- Nem lesz semmi baj! - Tom
- Ez nem ilyen egyszerű! Meg fog találni engem is és titeket is!
- Ne izgulj!
- Na jó! - engedtem el Billt és megtöröltem a szemem – Jézusom! Azt hiszem jól esne egy masszázs! - fogtam meg a fejem és eljöttem a srácoktól.

- - -

Mikor a szalonban elfektetett a srác akkor láttam meg ki fekszik mellettem.
- Anyu? - néztem rá meglepődve
- Jé! Szia kicsim! Hát te?
- Azt hiszem épp itt az ideje egy lazulásnak. - csuktam be a szemem
- Nekem mondod?
- Na és mizu?
- Képzeld lesz ma egy báli rendezvény a kertben. A recepción mondták hogy minden pénteken van.
- Szuper! És mikor kezdődik?
- 19:00-tól 2-ig.
- Hajnali 2-ig? Ez tök szuper!
- Gondoltam felvehetnéd az új fekete ruhádat. Nagyon csinos lennél benne.
- Oké de... lehetne egy kérésem?
- Persze! Mond!
- Beülhetek fodrászhoz?
- Hát persze. Utána meg manikűröshöz és sminkeshez.
- Komolyan? - nyitottam ki a szemem
- Persze. :)
- Köszi anya!
- Szívesen!

- - -

Mikor végeztünk a masszázzsal annyira fel voltam pörögve hogy elmentem futni a partra. Atit teljesen elfelejtettem. Sőt minden mást is! Most csak magammal foglalkoztam. Ahogy futottam megláttam Jimi Bluet. Odamentem hozzá. Csukott szemmel napozott.
- Hali! - köszöntem
- Szia! - nézett rám és felült. Leültem mellé.
- Mizu?
- Semmi. Punnyadok. Veletek?
- Megvagyunk.
- Akkor oké.
- Hallod! Bemutathatlak akkor a bnőmnek?
- Aha persze. Hogy is hívják?
- Szandi.
- És mikor?
- Mondjuk 4-kor a hotel előtt?
- Az jó!

- - -

Mikor visszaértem a hotelbe dél volt. Bekopogtam Billékhez. Tom nyitott.
- Szia Tom.
- Szia! Bill kinn van az erkélyen.
- Oké. Odamegyek hozzá.
- Rendben. - ugrott az ágyra
Halkan odamentem. Bill a korlátra támaszkodva nézegetett. Odamentem mögé és megböktem a hátát. Nagyon megijedt.
- Jézusom Vivi! :)
- Bocsi. :)
- A frászt hozod rám!
- Ilyen csúcsa vagyok?
- Nem vagy csúnya! - ölelt meg
- Milyen béna ízlésed van neked. :)
- Szerintem meg te nem ismered magad eléggé.
- Nem akarok hazamenni!
- Hiányozni fogsz. Nagyon! - fogta meg a kezem
- Te is nekem. De megígéred hogy majd találkozunk még?
- Persze. Mindenképpen. :)
- Akkor jó. Figyelj lesz ma este egy ilyen báli rendezvény a kertben. Lemegyünk rá?
- Persze. Szívesen. De...
- De?
- A baj az hogy nem tudok táncolni. - mondta pirulva
- Ne izgulj én sem. :)
- Akkor jó lesz. És mikor?
- 7-kor kezdődik.
- Oké.
- És most mit csináljunk?
- Uncsizzunk.
- Bú! - jött ki Tom. Felkiáltottunk és megfordultunk. Tom elkezdett röhögni.
- Hülye! - mi egyszerre
- Ijesztő vagyok mi?
- Hát igen! :) - én
- Mit csináltok? - kérdezte és ő is nekitámaszkodott a korlátnak
- Bambulunk.
- És valami mást nincs kedvetek csinálni? Ha gondoljátok kettesben hagylak titeket. ;)
- Már megint kezdi... - néztem Billre
- Sajnos igen. - mondta röhögve
- De komolyan! Csináljunk már valamit! Olyan uncsik vagytok.
- Köszi. - Bill
- Menjünk le szaunázni!
- Jesszus! Azután az első nap után te még képes vagy lemenni?
- Most majd résnyire nyitva hagyjuk az ajtót.
- Hát jó.
Tehát lementünk szaunázni. Ott jókat hülyültünk aztán elmentünk ebédelni. Jó sokat ettünk. Találkoztunk közben anyuékkal és Szandiékkal is. Szandinak szóltam hogy 4-re jöjjön a hotel elé és bemutatom Jiminek. Nagyon örült neki. Felmentünk Billékhez. Tom gitározott én meg Billel feküdtem az ágyon.
- Asszem átmegyek hozzánk kicsit. Megnézem anyuékat. - álltam fel
- Oké. És majd átmenjek én vagy te jössz?
- Majd jövök. De tényleg alig voltam még velük.
- Oké persze menj.
- Sietek. - mondtam és kimentem. Benyitottam hozzánk. Anyu volt csak ott.
- Szia Vivi. - köszönt
- Szia. Hát apu?
- Elment sétálni.
- Aha. - ültem le
- És te? Furcsa hogy itt vagy. :)
- Köszi. Tudod ezt a két napot még ki kell élveznem.
- Igazad is van.
- Már nagyon várom az estét.
- Biztos jó lesz.
- Te miben leszel?
- Én nem leszek itt. Apáddal elmegyünk valahová kicsit kikapcsolódni. Nem akarunk zavarni. :)
- Nem zavarnátok :)
- De így azért jobb lesz hidd el. :)
- Oké.
- Amúgy mi a helyzet Billel?
- Mi lenne? Elvagyunk?
- Kibékültetek már?
- Nem voltunk összeveszve csak nem akartam találkozni vele. De már más a véleményem.
- És mi lesz ezután? Eljön majd néha meglátogatni.
- Nem tudom. Ő azt mondta igen de szerintem elég kicsi a valószínűsége.
- Miért?
- Anyu! Azért mégiscsak egy sztár!
- Ez még nem azt jelenti hogy nem látod többé.
- De ő mindig annyira elfoglalt. Nem hiszem hogy velem foglalkozna.
- Így ismered?
- Nem tudom. Majd meglátjuk.
- Ricsi?
- Elvagyunk. Vagyis... hát szakítottunk. De azért jóban vagyunk.
- Szakítottatok? Mikor?
- Nyaralás elején. Mikor ideértünk utána pár nappal.
- És miért?
- Más csajokkal kavart.
- Tényleg? Nem nézném ki belőle.
- Nekem mondod?
- Legalább még jóban vagytok.
- Hát igen. Az is valami.
- Voltam a fodrásznál és azt mondta h 5-re menjél. Utána meg 6-kor a sminkeshez.
- Köszi anyu. - öleltem meg – Ez lesz életem legszebb estéje.

Folyt.köv.